Fandoms Drágák Chat
about


Ficblog. Sherlock, Hannibal, Good Omens, Avengers, Doctor Who és Supernatural. Meg betű. Sok-sok betű.



Fandomok ~


5 day challenge- fourth day // 2013. július 20., szombat7 Komment
1:27
5 day challenge- negyedik nap

Elnézést kérek a csúszásért, de a netem úgy döntött, hogy ő márpedig most szabit vesz ki. Úgyhogy itt pihent a begépelt történet... -.-"

A rajz, ennek a csodálatos művésznek a munkája: katt (figyeljétek az árnyékot :3)

Lidércke címével és szavaival dolgoztam:
Tetőjelenet- tótágas, szemétlapát, alpakka

Szereplők: Mycroft & Sherlock Holmes













Tetőjelenet




Mycroft ismét teletöltötte a poharát brandyvel. A fény ismerősen csillant meg az italon, kellemes estéket idézve fel, amikor a brit kormány egy kényelmes fotelben üldögélt a kandalló előtt és olvasott. Nem jelentéseket, hanem szépirodalmat. Leginkább brit klasszikusokat.
Most azonban egy könyv sem volt a keze ügyében. Előtte, a laptopja képernyőjén a St. Barts tetején történő események pörögtek, ahogy egy közeli biztonsági kamera látta őket. A férfinak minden csepp koncentrációját latba kellett vetnie, hogy legalább apró mondatfoszlányokat el tudjon kapni a beszélgetésből a szájról olvasás segítségével.
Figyelte az öccsét és a szörnyeteget, akivel szembe került.
Még mindig tisztán emlékezett azokra az éjszakákra, amikor Sherlock az ő nevét suttogta, tömény borzalmat csempészve a hangok közé. Ő pedig kikászálódott az ágyból, álomittasan átcsoszogott az öccséhez és megnyugtatta. Pont úgy, ahogy a filmekben látta: ujjait a tincsei közé csúsztatta és biztonságot sugalló szavakat suttogott a fülébe. Csak később ébredt rá, hogy akár tótágast is állhatott volna, mert nem a tettei, hanem a jelenléte noszogatta vissza Sherlockot az álom mezsgyéjére.
És ott volt az a másik élmény, ami így visszanézve groteszken kicsavart formája volt a jövőnek. Az egyik szomszédjuk felkapaszkodott a helyi könyvtár tetejére és leugrott. Sherlockot nem hagyta nyugodni az eset, egyre csak nógatta Mycroftot, hogy vizsgálják meg a helyszínt, lehet, hogy gyilkosság volt, hogy a rendőrséget megtévesztették, de őket nem tudják, és a szemei csillogtak és gyorsabban szedte a levegőt és a bátyja ráébredt, hogyha most nem teszi meg ezt a szívességet, talán soha többet nem kér majd tőle semmit.
Így egy délután felmentek a könyvtár tetejére, de egy magára hagyott szemétlapáton kívül semmi valamirevaló nyomot nem találtak. Sherlock az épület peremére állt, ahonnan a nő leugrott és közömbös arccal bámult le a mélybe.
Mycroft nem zavarta meg.
Mycroft tudta, hogy az öccse most fogadta el, hogy létezik ilyen mértékben tönkretett élet, amiből csak a halál jelent kiutat. Hogy őt még megvédik a játékai, főleg a kedvenc plüssmedvéje, aki a furcsán csengő Alpakka nevet viselte, de a felnőtteknek már nincs ilyen védelmük.
- Mi vezethet rá egy embert, hogy ilyen magasról leugorjon?- kérdezte Sherlock, és alig láthatóan megborzongott. Költői kérdés volt persze és Mycroft szíve egy kicsit meghasadt.
Sherlock telefont emel a füléhez.
Sherlock elbúcsúzik.
Sherlock az épület peremén áll.
Mégis mikor nőttél fel? És én miért nem vettem észre?

Mycroft lehunyja a szemeit

Címkék: ,