5 day challenge- 3. nap

Candy története
Lidércke története

Ezúttal ismét Candy címével és szavaival dolgoztam:

 Az utolsó szó jogán- üzletszerű kéjelgés, banánhéj, vattapamacs

Fandom: Sherlock

Páros: MorMor (mindenki a szája elé kapja a kezét, úgy meglepődik O.O)

Megjegyzés:A kép nem az enyém, hanem Kruscáé. (ott a képen a cím) Ma tele vagyok meglepetésekkel, ugye? ;)

Az utolsó szó jogán

Sebastian Moran kényelmetlenül feszengett minden tekintetben szűk öltönyében, amihez ráadásképp még nyakkendő is párosult. Nagyon szorosan párosult. A bérgyilkos sosem tudott nyakkendőt kötni, így amikor ezen a reggelen szorgosan (káromkodva) készülődött, jó félórányi sikertelen próbálkozás után ordibálva kirohant az utcára és a tőle telhető legudvariasabb modorában megkérte az első arra járó hölgyet, hogy kösse meg.

" Ha tudnád, mit viselek el érted, főnök."- horkantott fel magában, szemeit le nem véve a bíró előtt álló vádlottról. Az ismerős, fekete hajáról, a könnyed tartásáról...

Ő akarta, hogy itt legyen. Gyakorlatilag parancsba adta, hogy vegyen részt a tárgyalásán, mert ha nem: " az összes cigarettádat a torkodon fogom eloltatni." Sebastian tudta, hogy ez nem csak egy üres fenyegetés. A főnöke megtette volna, hezitálás és megbánás nélkül, szélesen vigyorogva. Mert ő már csak ilyen.

Most bezzeg élvezi a helyzetet: mindenki meredten figyel rá és azon töprengenek, hogy ki is ő. Zseni vagy őrült? " Hiszen a kettőt vékony határ választja el, amit könnyű átlépni"- mormolják az ősrégi klisét.

Sebastian legszívesebben az arcukba ordította volna az igazságot. 

Hogy egyik sem és mégis mindkettő.

***

Akkor tudatosult benne, amikor a főnöke azzal fogadta, hogy egy vékony fémláncot tekert a nyaka köré és élvezetteljes pillantással húzta meg. Sebastian szabadulni próbált, hátradőlt és rántotta magával Jimet is. A kemény padlóra zuhantak és ahogy a huppanásuk hangja egy megakadt lemez kísérteties dallamaként visszhangzott a bérgyilkos fejében, megértette, hogy mi történik.

Hogy miért tapadnak egyre szorosabban az arcára azok a sötét szemek és hogy a légszomj barátai, a csillogó fénypontok miért formáznak glóriát főnöke diadalittas feje körül.

Moriarty persze elengedte a láncot, mielőtt a bérgyilkos a halálba menekülhetett volna. A kapkodó, fulladozó kérdésére pedig: " Mégis mi a büdös franc akart ez lenni?" ártatlanul elmosolyodott.

- Üzletszerű kéjelgés- válaszolta felhőtlen arccal.

Sebastian erre nem mondott semmit. Mert megértette. A főnöke pont a határon állt. 

Egyszerre volt megátalkodott zseni és csodás elméjű őrült.

***

Sebastian futólag szemügyre vette a bírót. Tapasztalata azt súgta neki, hogy egy sokkolóan unalmas figura, aki minden banánhéjon elcsúszik, amikor végigmegy az utcán. 

Ezután az esküdteket vizslatta végig. Bábok. Olcsó, kiszámítható játékfigurák, virgáccsal a kezük, vattapamaccsal az orruk helyén. Moriarty készítette őket.

A főnöke persze nem védi magát. Mi értelme lenne egy előre eldöntött játszmában véres erőfeszítéseket tenni?

***

- Tigris, árulj el nekem valamit!- Moriarty ujjai belemarkoltak a piszkosfehér szövetbe és Sebastian egy pillanatra nem jutott levegőhöz. Pedig ezúttal nem is szorult lánc a nyaka körül.

- Ha mondjuk meghalnál és az isteni ítélőszék elé kerülnél, szerinted elítélnének?

- Bérgyilkos vagyok, bassza meg! - lehelte Sebastian türelmetlenül- Úgy löknének a Pokolba, hogy azt se tudnám mi történt.

Jim elgondolkozva félrehajtotta a fejét:

- De ha megvédhetnéd magad, mit mondanál az utolsó szó jogán?

Sebastian dühösen megmarkolta főnöke tarkóját és homlokát a sajátjának lökte:

- Azt, hogy találkoztam magával a két lábon járó őrülettel és minden az ő hibája. Szóval rád kenném az egészet.

Moriarty egy elégedett kuncogás kíséretében túrt bele a férfi hajába:

- Ez az én tigrisem.

***

Sebastian Moran figyelte a tárgyalást.

Sebastian Moran érezte a főnöke nyugodt szívdobbanásait.

Sebastian Moran azon tűnődött, hogy mi történne, ha ennek a tárgyalásnak igazi tétje lenne.

                                   Nekem van kire kennem az egészet. De te, főnök?

                        

                                         Te mit mondanál az utolsó szó jogán?